Üröm az örömben: allergiás tünetek nyáron
Az allergiások egy része számára a nyár nemcsak a pihenésről szól, egyben a panaszok felerősödésének időszaka is. A pontos diagnózis és célzott kezelés azonban jelentősen enyhítheti a tüneteket.

Nyár elején főként a fűfélék pollenjei okoznak problémát, míg nyár végén a parlagfű és a feketeüröm kerül előtérbe. (A pollenterhelés mértéke, ideje mindig az aktuális időjárástól függ.) A szervezet immunrendszere ezen allergének ellen IgE típusú antitesteket termel, amelyek végül allergiás tüneteket váltanak ki.
Jelek, amelyek szénanáthára utalnak
Ha vizes orrfolyást, állandó tüsszögést, orrdugulást, orrviszketést tapasztalunk, teljes joggal gyanakodhatunk szénanáthára. Ezek gyakran társulnak szemviszketéssel, könnyezéssel, valamint torok- és fülviszketéssel, illetve a szem kötőhártyájának erezettségével.
Fizikális szakorvosi vizsgálatnál az orrnyálkahártya diffúz duzzadtsága látható, emellett vízszerű váladékkal fedettség is tapasztalható.
Ha nehézlégzés, sípoló légzés, makacs köhögés vagy kellemetlen mellkasi feszülő érzés jelentkezik, akkor az asztma gyanúja is felmerülhet – ilyenkor pulmonológiai vizsgálat javasolt.
Egyoldali orrpanasz, arcduzzanat, láz, gennyes váladék esetén pedig más betegség lappanghat a háttérben, ami fül-orr-gégészeti kivizsgálást igényel.
A pontos diagnózis nélkülözhetetlen
A célzott kezeléshez feltétlen szükség van a tünetekért felelős allergén(ek) azonosítására. Erre az egyik leggyakoribb allergiavizsgálati módszer a bőrön végzett Prick-teszt: a tisztított allergénkivonatot a bőrre cseppentik, majd ezeken a pontokon enyhén megkarcolják a bőrfelületet, és figyelik az erre adott reakciót. Pozitív eredmény esetén csalángöb jelenik meg piros udvarral a cseppek körül.
A teszt bizonyos esetekben nem végezhető el, például lázas állapot, bőrbetegség vagy instabil asztma fennállásakor, illetve, ha a páciens olyan gyógyszert szed, ami befolyásolja az eredményt. (Antihisztamin-kezelés esetén a vizsgálat előtt 3 nappal fel kell függeszteni a gyógyszerszedést.)
Alternatív lehetőség a vérvizsgálat, amely képes kimutatni a specifikus IgE-antitesteket. Ez egy biztonságos, pontos módszer, az eredmény azonban nem azonnali – néhány nap múlva áll érkezik meg.
Az allergének molekuláris alapú differenciálását lehetővé tevő komponens alapú diagnosztika alkalmazása különösen hasznos immunterápia előtt, illetve a keresztreagáló allergének – például bizonyos pollen- és élelmiszercsoportok – kimutatására. Ilyenkor előfordulhat úgynevezett orális allergia szindróma, amikor egyes zöldségek, gyümölcsök fogyasztása ajak- és nyelvduzzanatot, viszketést vagy hólyagos elváltozásokat okoz. (A keresztreakciók hátterében az áll, hogy bizonyos pollenekben és élelmiszerekben található fehérjék szerkezete hasonló, ezért az immunrendszer tévesen “összemossa” őket.)
Kerüljük az allergént!
Az első lépés az allergén kerülése, ami polleneknél nehezen megoldható, de bizonyos szokásokkal csökkenthető a terhelés.
Segíthet:
- ● a napi ruhacsere és hajmosás,
- ● a kinti ruhaszárítás mellőzése,
- ● a keresztreaktív ételek fogyasztásának mérséklése.
Fontos pillér: a gyógyszeres terápia
Az antihisztamin-tabletták és a helyileg alkalmazott szteroid orrspray-k képezik a gyógyszeres terápia alapját, és szükség esetén kiegészíthetők szemcseppel. A lokális szteroid orrspray-k az előírások szerint használva biztonságosak, vényre kaphatók. A legjobb hatás érdekében a kezelést érdemes az allergén megjelenése előtt 1–2 héttel elkezdeni.
Az immunterápia is segíthet
A harmadik, hosszú távú megoldást nyújtó módszer az allergénspecifikus immunterápia (AIT). Szájon át vagy injekció formájában adható, és a fő nyári allergénekre (fűkeverékre, parlagfűre, feketeürömre) is elérhető.
A 3–5 évig tartó kezelés során a szervezet fokozatosan megtanulja tolerálni az allergént. A cél az életminőség javítása, a tüneti gyógyszerek használatának csökkentése, valamint az asztma kialakulásának megelőzése.