Így teszi tönkre az ülőmunka a testünket

A banki dolgozók többségének szinte egész álló nap ülniük kell. A tartós ülőmunka azonban egy sor komoly egészségi következménnyel járhat. Eláruljuk, melyek ezek és mit tehetünk a megelőzésük érdekében.

Kattintásbetegség

Az irodai dolgozók munkaidejük legnagyobb részében számítógép mellett dolgoznak, gyakorlatilag egész nap a billentyűzetet nyomkodják vagy a számítógépes egéren tartják a kezüket, szinte ugyanabban a kényszertartásos pozícióban. Nem is csoda, hogy különösen sokszor jelentkeznek náluk a „kattintás-betegség”, vagyis az alagút szindróma tünetei: a karban, kézfejben érzett átmeneti, majd állandósuló zsibbadás, fájdalom, gyengeség, a csukló nyomásérzékenysége, a fogóerő gyengülése.

Gyenge lábak és farizom

Az egész napos ülő munkavégzés során ritkán használjuk a láb- és farizmainkat, így ezek könnyen elgyengülhetnek, sorvadásnak indulhatnak. Ha autóval járunk dolgozni, vagy otthonról dolgozunk és egész nap a számítógép előtt ülünk, akkor elenyészően keveset vesszük igénybe ezeket az izmainkat, gyenge láb- és farizomzattal pedig jelentős mértékben nő a sérülések és az elesés veszélye is.

Feszes csípő és fájós hát

A láb- és a farizmokhoz hasonlóan a csípő, a hát és a gerinc is megszenvedi, ha tartós ülőmunkát végzünk. Bármilyen meglepő, a tartós ülés jobban megterheli a csípőt és a gerincet, mint a tartós állás. Különösen igaz ez akkor, ha helytelenül, görnyedten ülünk, ilyenkor ugyanis majdnem kétszer annyi terhelést kapnak a porckorongok, mint amikor állunk. Ez pedig hosszabb távon olyan mozgásszervi betegségekhez vezethet, mint a porckorongsérv vagy a meszesedés.

Merev váll és nyak

Ahogy a lábak, a fenék és a hát alsó része, a vállak és a nyak is megsínyli a hosszan tartó ülést. Főleg akkor, ha görnyedten, a vállainkat kissé felhúzva és nyakunkat előre nyújtva meredünk egy számítógép monitorjára egész nap. Emiatt a nyak és a váll izmai feszessé, merevvé válnak, hosszabb távon fájni kezdhetnek.

Súlygyarapodás

A mozgásszegény életmód következménye, az elhízás nem csupán esztétikai probléma. A súlygyarapodás sokféle betegség előszobája lehet az inzulinrezisztenciától a cukorbetegségen át a szív- és érrendszeri panaszokig. A túlsúly ráadásul rontja az esetleg már meglévő mozgásszervi panaszokat is.

Visszeresség

Szinte mindannyiunkkal előfordul, hogy irodai munkavégzés közben vagy céges értekezleteken keresztbe tett lábbal ülünk az asztalnál. Ez azonban hiába kényelmes, egy káros szokás. Amennyiben a keresztezett lábbal ülés tartós szokásunkká válik és rendszeresen, hosszú időtávokon keresztül ebben a testhelyzetben maradunk, akkor a visszérbetegség mellett a gerincferdülés, az idegi károsodás problémájával is szembesülhetünk.

Cukorbetegség

Bármilyen meglepő, egy kutatás szerint már öt napnyi ágynyugalom, vagyis szinte semmi mozgás elég ahhoz, hogy megnövekedett inzulinrezisztenciát tapasztaljunk az arra hajlamos egyéneknél. Ennek fényében érthető, hogy azoknak, akiknek tartós ülőmunkájuk van 112 százalékkal nagyobb esélyük van a cukorbetegség kialakulására, mint azoknak, akik rendszeresen mozognak. (Itt a kettes típusú, életmóddal összefüggő cukorbetegségről van szó, ennek előszobája az inzulinrezisztencia. Az egyes típusú cukorbetegségnek genetikai okai vannak.)

Szív- és érrendszeri betegségek

Egy tanulmány kimutatta, hogy azoknak a férfiaknak, akik hetente több mint 23 órát töltöttek tévézéssel, 64 százalékkal nagyobb esélye volt arra, hogy a szív- és érrendszeri betegségek miatt haljanak meg, mint azoknak, akik hetente csak 11 órát vagy annál kevesebbet ültek a tévé előtt. Szakértők szerint az ülőmunkát végző embereknél 147 százalékkal magasabb a szívroham vagy az agyvérzés kockázata.

Daganatos betegségek

Az ülőmunka és a mozgásszegény életmód összefüggést mutat bizonyos daganatos betegségek kialakulásának magasabb kockázataival is. Több kutatás is bizonyította, hogy a hosszú távú ülőmunka növelheti többek között a tüdő-, a méh- és a vastagbélrák kialakulásának esélyét.

Szorongás és depresszió

A fentieknél sokkal kevésbé közismert, hogy a mozgásszegény életmódnak nemcsak testi, hanem mentális következményei is lehetnek. Pedig a depresszió és a szorongás kockázata is magasabb azoknál, akik tartósan keveset vagy szinte semmit nem mozognak.

A cikk a Budai Egészségközpont belgyógyász szakorvosainak közreműködésével készült.