Miért van annyi allergiás ember?

Az allergia tömegessé vált az utóbbi évtizedekben. Nézzük, mivel magyarázzák ezt a szakemberek!

Az allergia lényege az immun­rendszer hibás működése: a szervezet védekezőrendszere időnként ártalmatlan anyagokkal való érintkezésre is úgy reagál, mintha azok patogének lennének. Így például egyes pollenekre, tápanyagokra vagy állati eredetű anyagokra immunválaszt indít be, amely – ha életveszélyt nem is - az életminőséget jelentősen rontó légúti, bőr-, emésztőrendszeri és egyéb tüneteket okozhat. Az allergiások száma évente több százalékkal nő, WHO előrejelzések szerint 2050-re világszerte akár a népesség fele is érintett lehet valamilyen allergiás betegségben, például allergiás rhinitisben („szénanáthában”), atópiás asztmában, ekcémában vagy ételallergiában.

Magyarországon jelenleg a lakosság mintegy harmada szenved az immunológiai túlérzékenységek valamelyik fajtájától, de ez az arány ennél jóval nagyobb is lehet, ha feltételezzük, hogy az enyhébb tünetekkel igen sokan nem is fordulnak orvoshoz. Például hazánkban csak a parlagfű pollenjére több mint 2,5 millió ember allergiás. Az allergiás betegszám emelkedésének hátterében több genetikai, környezeti, életmódbeli és biológiai tényező is van. Az esetszámok emelkedésének egy része onnan is származhat, hogy fejlődött a diagnosztika, többeknél azonosítják a korábban is létező problémát.

Az „egy kiló kosz” és a higiéniahipotézis

Egy szólás szerint „a gyereknek egy kiló koszt meg kell enni, hogy egészséges felnőtt legyen”. Persze, mielőtt felháborodnánk ezen, értsük jól: ez csak annyit jelent, hogy nem kell kényszeresen védeni a gyereket minden természetes anyaggal történő érintkezéstől, nem egészséges a túlzásba vitt higiénia, a tisztaságmánia. Az immunrendszer erősödéséhez bizonyos mennyiségű kórokozóval igenis találkoznia kell, hogy stimulálja a T-sejteket, aktiválja az immunvédelmet. Nem tett jót a gyereknek például az az anyuka (életből vett példa!), aki csak úgy engedte a páréves gyermekét a játszótéri hintára, hogy előtte fertőtlenítő kendővel áttörölte még a hinta láncát is. Jól hangzik a reklámokban, hogy az a bizonyos szappan vagy törlőkendő „elpusztítja a baktériumok 99 százalékát”, de nem biztos, hogy a gyerekszobákban, normál környezetben is egészséges használni az adott fertőtlenítő terméket! A fertőtlenítés ugyanis nemcsak a kórokozókat pusztítja el, hanem azokat a mikroorganizmusokat is, amelyekre az emberi szervezetnek a normális működéshez, pl. az emésztéshez vagy a nyálkahártyák épségéhez szüksége van. Tapasztalat, hogy a túlzottan óvott gyereknél nagyobb eséllyel alakul ki idősebb korban valamilyen allergia vagy asztma betegség (a példánkban említett fiú is allergiás és asztmás lett kiskamasz korára). Összefüggést találtak a családmérettel is: úgy találták, a többgyermekes családoknál kevésbé jellemzők ezek a megbetegedések, talán azért is, mert ott szinte lehetetlen az ilyen, „üvegbúra alatti” nevelés. Az allergia gyakoribbá válásával kapcsolatban az egyik legismertebb elmélet éppen a higiénia­hipotézis, amelynek lényege, hogy a fejlett országok modern, higiéniás szokásai elősegítik az allergia kialakulását. 1989-ben fogalmazták meg először: a túl steril, kórokozómentes környezetben az immunrendszer TH1 típusú védősejtjei nem stimulálódnak eléggé, így nem képesek megakadályozni azt sem, hogy az immunrendszer TH2 típusú sejtjei patogének hiányában ártalmatlan antigének ellen lépjenek fel, allergiás reakciót indítsanak el.

Az allergia népbetegséggé válásának egyéb lehetséges okai

Az allergia összetett probléma, kialakulását és terjedését sem lehet egyetlen okra visszavezetni. Az utóbbi évtizedekben több más olyan jellegű változás is történt, amely szintén hozzájárulhatott az allergiás esetszámok növekedéséhez. Ilyen például a közlekedés vagy az ipar okozta légszennyezés a városokban, illetve a legszegényebb vidékeken a szükségmegoldásként használt környezetszennyező fűtőanyagok. Kevesen gondolnak arra is, hogy még a városszépítők is követtek el az allergiás eseteket növelő hibákat: régebben például a városi parkokba, az utak mellé főként porzós, hímivarú fákat telepítettek, hogy elkerüljék a termő, nőivarú fák termései okozta szennyezést. Ezzel sokszorosára nőtt a levegőben szállongó pollen mennyisége. A globális éghajlatváltozásnak is érződik a hatása, hiszen a felmelegedés miatt hosszabb ideig tart a növények virágzása, pollenkibocsátása. A modern életmód hibái, a sok túlzottan feldolgozott élelmiszer fogyasztása, a D-vitamin hiány és az egyre gyakoribbá váló krónikus stressz hozzájárul az immunrendszer gyengüléséhez, az allergia kialakulásához és terjedéséhez. Az allergia kutatói felhívják a figyelmet az egészséges bélflóra, a mikrobiom védő szerepére is. A bélrendszerben élő mikroorganizmusok, baktériumok egyensúlya az immunrendszer egyik alapja, felborulása nemcsak a fertőzéseknek nyit utat, hanem az allergiás betegségek kialakulását is elősegíti.