Hustle Culture: Az állandó pörgés ára

Szakértőink rávilágítanak a hustle culture káros egészségügyi hatásaira, és praktikus tanácsokat adnak a banki dolgozók számára a hosszú távú egészségük megőrzése, és a munka-magánélet egyensúlyának helyreállításához.

A Hustle Culture egészségügyi vonatkozásai

A „hustle culture” a túlhajszoltság modern szimbóluma: a folyamatos munka, produktivitás és teljesítményorientáció iránti megszállottságot jelenti. A banki alkalmazottak számára ez különösen ismerős lehet, hiszen a pénzügyi szektorban gyakoriak a szoros határidők, az ebből fakadó túlórák és a magas elvárások, amelyeknek meg akarunk felelni belső indíttatásból, a feletteseink elégedettsége érdekében, vagy épp az előléptetés reményében.

A hustle culture azonban sajnos nemcsak karrierelőnyökkel, hanem súlyos egészségügyi kockázatokkal is jár. A túlhajszoltság következtében a banki alkalmazottak életében gyakran van jelen a krónikus stressz, ami a folyamatosan magas kortizolszint miatt szív- és érrendszeri problémák kialakulásához vezethet. Az állandó készenlét miatt nem jut elegendő idő az alvásra, a túlhajszoltság következtében pedig az alvás minősége is romlik, amik együttesen alvászavarokat eredményeznek. A magukat kizsigerelő, állandó készenlétben élő munkavállalók másoknál gyakrabban tapasztalnak olyan egészségügyi tüneteket, mint a hátfájás, a fejfájás vagy épp az emésztési panaszok, amelyek a mozgáshiányos életmódból, a stresszből illetve a helytelen táplálkozási szokásokból fakadnak. Az állandó pörgés, és a folyamatosan megtapasztalt teljesítménykényszer ráadásul könnyen kiégéshez, ún. Burnout szindrómához vezethet, melynek következtében fizikai és szellemi kimerültséget élünk meg, ami motiválatlansághoz, és ezen keresztül a munkahelyi teljesítményünk romlásához vezethet.

Hogyan kerülhetjük el a túlhajszoltságot?

Rangsoroljuk a munkahelyi feladatainkat: tanuljuk meg felismerni, melyik munkahelyi teendők az igazán fontosak, melyek azok, amelyek elvégzése nem tűrhet halasztást. A „fontos-sürgős” mátrix segítségével különítsük el a feladatokat a jelentőségük alapján, majd a felállított rangsor alapján kezdjünk hozzá a megvalósításukhoz – úgy hogy egy adott feladat sikeres elvégzését követően szünetet tartunk, mielőtt hozzálátnánk a következő megvalósításához.

Szabjunk határt a munkaidőnek: alakítsunk ki egy következetesen alkalmazható napi rutint, amely egyaránt teret ad a munkának és a pihenésnek. Kerüljük a munkaidőn túli feladatvégzést, kivéve, ha feltétlen szükséges.

Tanuljunk meg nemet mondani: ne vállaljunk el minden feladatot, csak azért, mert úgy érezzük, ezt várják el tőlünk a főnökeink és a kollégáink. A nemet mondani tudás fontos része az egészséges munkahelyi határok fenntartásának és a munka-magán élet egyensúly fenntartásához is elengedhetetlenül szükséges.

Nézzünk magunkba: vizsgáljuk meg, hogy miért érezzük szükségesnek az állandó munkahelyi tevékenykedést. Sok esetben a belső bizonytalanság vagy a túlzott megfelelési kényszer miatt hajszoljuk túl magunkat.

Mit tehetünk, ha már túlhajszoltuk magunkat?

Alkalmazzunk különböző relaxációs technikákat, a légzőgyakorlatok, a meditáció, vagy a jóga hatékony megoldás lehet a magas stressz szint csökkentésében. A rendszeres testmozgás, például napi 30 perc séta, edzőtermi edzés vagy csapatsport gyakorlása nagy mértékben képes javítani az általános közérzetünket. A pihentető alvás és a hatékony regenerálódás érdekében alakítsunk ki egy egészséges alvási rutint, amely segít a pihenésre hangolni testünket. Kerüljük a képernyőhasználatot lefekvés előtt, és aludjunk sötét, csendes környezetben. Ápoljuk kapcsolatainkat, töltsünk minőségi időt a családunkkal és barátainkkal, a társas kapcsolatok ugyanis segítenek elérni az érzelmi stabilitásunkat. Együnk kiegyensúlyozott, tápanyagokban gazdag ételeket, és kerüljük a túlzott koffein- és cukorfogyasztást, amelyek túlságosan felpörgethetik szervezetünket. Ha úgy érezzük, hogy túlhajszoltuk magunkat és nem bírjuk tovább a nyomást, vegyük igénybe a munkahelyünkön elérhető mentálhigiénés szolgáltatásokat, amennyiben vannak ilyenek. Ha pedig súlyosnak ítéljük meg a helyzet, és már egy vagy több fizikai tünetet is tapasztaltunk a túlhajszoltság következtében, érdemes pszichológus szakember segítségét kérni a helyzet rendezése és hosszútávú egészségünk megőrzése érdekében.