Ételallergia vagy ételintolerancia?

Az ételintolerancia hasonló tüneteket okozhat, mint az ételallergia, ezért az emberek gyakran összekeverik a kettőt, pedig fontos különbségek vannak köztük.

Nem ritka jelenség, sőt, egyre gyakrabban fordul elő, hogy bizonyos élelmiszerek fogyasztása után kellemetlen panaszok jelentkeznek valakinél. Bőrirritációk, emésztési problémák, de akár légúti tünetek is előfordulhatnak. Ennek hátterében a szervezet idegen anyagok által kiváltott reakciója, ételallergia vagy ételintolerancia állhat. Bár a két probléma tünetei hasonlók, emiatt össze is téveszthetők, de fontos megkülönböztetni ezeket, mert a következményeik és lehetséges kezelési módjaik is markánsan elkülönülnek.

Az ételintolerancia az emésztőrendszert érinti

Az ételintolerancia akkor fordul elő, ha az emésztőrendszerünk nem tudja megfelelően lebontani valamelyik élelmiszer-összetevőt. Ennek hátterében állhat egy adott emésztőenzim hiánya (pl. laktózintolerancia), vagy bizonyos ételekkel, adalékokkal (pl. tartósításra használt szulfitokkal) szembeni érzékenység és bélrendszeri betegség, így pl. az irritábilis bélszindróma is. Ételintolerancia esetén a tünetek nem közvetlenül a problémás élelmiszer fogyasztása után jelentkeznek, és az erősségük függ az elfogyasztott mennyiségtől, kis mennyiség elfogyasztása után akár észrevétlenek is maradhatnak. Ez a rendellenesség meglehetősen gyakori, akár a lakosság egyötödét is érintheti. Nem tartozik az életre veszélyes állapotok közé, de sok kellemetlen, az életminőséget jelentősen rontó tünetet okozhat: emésztési panaszok, gáz, puffadás, hasmenés, székrekedés, görcsök, gyomorfájás, fáradtság, hányinger jelentkezhet. Gyerekeknél tanulási nehézség, hiperaktivitás, ekcéma, felnőtteknél depresszió, szorongás, elhízás is előfordulhat. Az ételintolerancia gyakori típusa például a laktózintolerancia, vagyis a tejcukor feldolgozásához szükséges laktáz enzim hiánya, a hisztaminérzékenység, amikor a hisztamin lebontásához szükséges diamin-oxidáz és a hisztamin-N-metiltranszferáz enzimek hiányoznak az emésztőrendszerből, és a nem cöliákiás gluténérzékenység, amikor az érintett a búzában, árpában és a rozsban található fehérjecsoport, a glutén fogyasztása után tapasztalja a tüneteket, de nem szenved az autoimmun cöliákiában, és a szulfitérzékenység is, amikor ez a tartósítószer vált ki tüneteket.

Az immunrendszert érintő ételallergiás reakció veszélyesebb

A bizonyos élelmiszerek fogyasztásakor fellépő reakciók másik, jóval veszélyesebb típusa az ételallergia. Szerencsére ez ritkább, a lakosságnak csak néhány százalékát érinti (az USA-ban 8, Magyarországon 2 százalékra becsülik az előfordulását). Az ételallergia veszélyessége abban rejlik, hogy mennyiségtől függetlenül, akár egy falatnyi allergén elfogyasztása is azonnali, heves tüneteket válthat ki. Ez a rendellenesség ugyanis nem emésztőrendszeri, hanem immunrendszeri probléma. Az ételallergia az immunrendszer túlzott reakciója: a szervezet védelmi rendszere tévesen kártékonynak, ártalmasnak ítél meg egy a szervezetbe kerülő anyagot, és a hízósejtek és IgE antitestek mozgósításával védekező reakcióba kezd. A bőr-, légzőszervi, emésztőszervi tünetek (pl. csalánkiütés, viszketés, duzzanat, vizenyő, hányás, hasmenés, tüsszentés, köhögés, légszomj) igen rövid idő alatt alakulnak ki. Az ételallergia legsúlyosabb formája az ún. anafilaxiás sokk, ami gégevizenyővel, légzési nehézséggel járhat, így életveszélyes állapotot is okozhat, amely azonnali ellátást, adrenalinkezelést igényel. Ennek tünete az ajak, a nyelv, a torok hirtelen duzzanata, elszíneződése, heves bőrkiütés, a zihálás, légszomj jelentkezése, eszméletvesztés lehet.

Az FDA, az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala szerint kilenc élelmiszer okozza az allergiás reakciók 90 százalékát: tej, tojás, hal, rákfélék, földimogyoró, diófélék, búza, szójabab, szezámmag. Ezenkívül allergiát válthat ki pl. a zeller, a sárgarépa, a petrezselyem, az eper, a dinnye is. Keresztallergia is előfordul, amikor a szervezet különböző allergizáló fehérjéket azonosként ismer fel, vagyis egy, az eredeti allergizáló fehérjéhez hasonló másik fehérje is kiváltja az immunválaszt, például a rákhúsra allergiásoknál a kagyló, polip is. Ételallergia gyanúja esetén orvoshoz kell fordulni, hogy az allergént azonosíthassák, hiszen a kezelés elsősorban az adott anyag kerülését jelenti. Az ételallergiában szenvedőknek mindig maguknál kell tartani egy sürgősségi autoinjektort, amellyel önmaguknak beadhatnak adrenalint, ami adott esetben életmentő lehet. Anafilaxiás tünetek jelentkezése esetén azonnal mentőt kell hívni!