A dohányzás nemcsak a tüdejét rombolja

Közismert, hogy a dohányzás növelheti a tüdőrák és a szívbetegségek kockázatát, de az már kevesebb figyelmet kap, hogy a mozgásszervi panaszok, így a krónikus derékfájás és a degeneratív gerincbetegségek egyik kockázati tényezője is.

A dohányosok egészségi állapota a statisztikák szerint rosszabb, mint a nemdohányzóké, ami nemcsak a daganatos vagy légzőszervi megbetegedésekben nyilvánul meg. A füsttel bejutó anyagok gyengítik az immunrendszert, így a szervezet lassabban regenerálódik bármilyen betegség után. Különösen igaz ez a mozgásszervi panaszokra: kutatások igazolják, hogy a dohányzók körében gyakoribb a krónikus fájdalom és a gerinc szerkezeti elváltozása.

A fájdalomcsillapítás illúziója

Bár elterjedt nézet, hogy a nikotin nyugtató és fájdalomcsillapító hatású, a tartós dohányzás éppen az ellenkezőjét váltja ki.

A rendszeres nikotinbevitel hatására a receptorok érzéketlenné válnak, és megváltozik az idegi-hormonális szabályozás. Ennek következtében gyengülnek a szervezet saját fájdalomcsillapító mechanizmusai, így hosszú távon fokozódhat a fájdalomérzékenység.

A függőség miatt kialakuló elvonási tünetek belső feszültséget és ingerlékenységet okoznak, ami tovább rontja a fájdalom-toleranciát.

Miért a gerinc látja kárát?

A nikotin nemcsak a fájdalomérzékelést módosítja kedvezőtlenül, negatív irányba befolyásolja a mozgásszervek szöveteinek működését és regenerációját is. A nikotin hatására ugyanis romlik a szövetek oxigénellátása, ami felgyorsítja a porckorongok degeneratív folyamatait. Emellett a káros anyagok gátolják a csontszövet anyagcseréjét, ami csontritkuláshoz és csontgyógyulási zavarokhoz vezethet.

Különösen kritikus a helyzet műtétek esetében. A klinikai tapasztalatok szerint a dohányzás az egyik legfőbb életviteli tényező, amely rontja a műtéti eredményességet.

• A hajszálerek vérellátása csökken, a vér szénmonoxid-telítettsége pedig nő, gátolva ezzel a sebgyógyulást.
• A nikotin lassítja a hámszövet regenerációját és károsítja a kollagéntermelődést.
• A csontosodási folyamat zavart szenved, ami növeli a megismételt műtétek kockázatát.

Hazai körkép

A hazai adatok igen aggasztóak: 2019-ben közel 2,4 millió felnőtt dohányzott Magyarországon. Bár a férfiaknál csökkenő tendencia figyelhető meg, a nők körében stagnál a rendszeresen dohányzók aránya, így a nemek közötti olló záródni látszik. A dohányzással összefüggő halálozási ráta nálunk több mint kétszerese az uniós átlagnak, és Európában csak Litvánia előz meg minket ebben a negatív rangsorban.

Tévhitek az alternatívákról: az e-cigaretta és a WHO álláspontja

Sokan választják az elektromos cigarettát (e-cigarettát) a leszokás eszközeként vagy „egészségesebb” alternatívaként, ám az Egészségügyi Világszervezet (WHO) hangsúlyozza, hogy ezek az eszközök sem kockázatmentesek.

• A WHO kiemeli, hogy a legtöbb e-cigaretta nikotint tartalmaz, ami erősen addiktív. A nikotin élettanilag érösszehúzó hatású is, ami kedvezőtlenül befolyásolhatja a keringést és a szöveti regenerációt.
• Az eszközök használata során belélegzett aeroszol toxikus vegyi anyagokat és – egyes vizsgálatok szerint – fémeket is tartalmazhat. Ezek egészségkárosító hatásúak lehetnek, és hosszú távú következményeik még nem teljesen ismertek.
• A WHO szerint az e-cigaretta valós életben, populációs szinten nem bizonyult egyértelműen hatékony leszokási eszköznek, és egészségügyi kockázatai miatt nem tekinthető kockázatmentes alternatívának.

Káros fémek az e-cigaretták aeroszoljában, amelyeket több vizsgálatban is azonosítottak:

• Nikkel és króm:
A fűtőszál ötvözeteiből származhatnak, belélegzésük irritálhatja a légutakat, és egyes vegyületeik rákkeltőként ismertek.

• Ólom:
Rendkívül mérgező nehézfém, amely ismételt vagy hosszabb távú expozíció esetén károsíthatja az idegrendszert és más szerveket.

• Kadmium:
A dohányfüstben is jelen lévő elem, amely az e-cigaretta aeroszoljában is kimutatható lehet, hosszabb távú expozíció esetén tüdőkárosító hatást válthat ki.

• Ón és réz:
A készülék belső alkatrészeiből – például huzalozásból és forrasztásokból – kerülhetnek az aeroszolba, belélegzésük irritatív hatású lehet.

• Mangán és alumínium:
Egyes vizsgálatokban kimutatták jelenlétüket, magasabb expozíció esetén neurotoxikus hatást generálhatnak.

Soha nincs késő a leszokáshoz

A jó hír, hogy számos káros hatás mérsékelhető vagy részben visszafordítható. Már két nappal az utolsó szál cigaretta után normalizálódik a vér szénmonoxid-telítettsége. A leszokás révén nő a tüdőkapacitás, javul a keringés, és csökken a csonttörések, valamint a daganatos megbetegedések kockázata.

Mivel a dohányzás egy mélyen rögzült szokás, a sikeres váltáshoz tudatos tervezés szükséges. A szakemberek segítsége akár tízszeresére is növelheti a siker esélyét, ezért érdemes tudományos módszereken alapuló tanácsadást igénybe venni a tartós nikotin nélküli élet érdekében.