6 lépés, amivel megelőzhető lenne a vezető halálok: így óvhatjuk a szívünket
Évtizedek óta a halálozási statisztikák élén állnak a szív- és érrendszeri betegségek hazánkban, miközben a megelőzésük sokszor egyszerűbb lenne, mint gondolnánk. Mégis, miért hal meg ennyi ember infarktusban vagy szélütés következtében, ha az esetek többsége elkerülhető lenne?
Hazánkban évente közel 65 ezer veszti életét szív- és érrendszeri betegségek következtében – ez több, mint a daganatos és a baleseti halálozások együttvéve. A leggyakoribb okok között szerepel a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint, a cukorbetegség, valamint a dohányzás – mind olyan tényezők, amelyek jelentős részben megelőzhetők vagy kordában tarthatók lennének.
Az érintettek nagy része nem is tud róla, hogy beteg, mivel ezek az állapotok hosszú ideig tünetmentesen zajlanak a szervezetben. Mire a panaszok jelentkeznek, a károsodások gyakran már visszafordíthatatlanok.
A rejtőzködő kockázati tényezők
A legnagyobb veszély abban rejlik, hogy a szív- és érrendszeri betegségek lassan, alattomosan alakulnak ki. A magas vérnyomás nem fáj, nem okoz közvetlen rosszullétet – mégis évek alatt rongálja az érfalat, előkészítve a talajt a stroke-nak vagy a szívinfarktusnak. Ugyanez igaz a magas koleszterinszintre és a diabéteszre is, amelyek éveken át észrevétlenül károsíthatja az ereket és a szívet.
Mivel a túlsúly, az elhízás növeli a 2-es típusú cukorbetegség, a magas vérnyomás, a szívbetegségek kialakulásának esélyét, így nagyon fontos odafigyelni arra, hogy a BMI-nket az egészséges határon belül tartsuk.
Nem elhanyagolható tényező a dohányzás sem: a nikotin és az egyéb káros anyagok nemcsak a tüdőt, hanem az érhálózatot is megtámadják, gyorsítva az érelmeszesedést és növelve a trombózis, a stroke kialakulásának kockázatát.
Miért nem teszünk ellene?
Bár a szakemberek évtizedek óta hangoztatják a megelőzés fontosságát, mégis kevesen mennek el rendszeresen szűrővizsgálatokra, és kevesen változtatnak az életmódjukon. Ennek hátterében nemcsak a szükséges információk hiánya áll, hanem gyakran félelem, halogatás, időhiány vagy a kényelem előnyben részesítése.
A szűrésekre való eljutás sokaknak szervezési problémát jelent, mások azzal hitegetik magukat, hogy „majd jövőre jobban figyelek magamra”. A probléma az, hogy a szív- és érrendszer nem ad második esélyt – sok esetben az első tünet egyúttal végzetes kimenetelű is lehet.
Mit tehetünk szívünk védelmében?
A megelőzés kulcsa az időben történő felismerés és a tudatos életmódváltás. Az alábbi lépések betartása sok esetben életet menthet:
- Rendszeres vérnyomásmérés – már fiatal felnőttkorban érdemes elkezdeni, évente legalább egyszer, a kor előre haladtával pedig heti szinten.
- Laborvizsgálat évente legalább egy alkalommal – különös tekintettel a vércukor- és koleszterinszintekre.
- Odafigyelés a megfelelő alvásminőségre – a tartós elégtelen alvás károsan hat a szív- és érrendszerre.
- Mozgás beiktatása a mindennapokba – akár napi fél óra séta is jelentősen csökkentheti a kockázatokat. A WHO ajánlása szerint heti 150 perc testmozgás javasolt: ebben legyen lehetőség szerint a kardio mozgás mellett izomerősítés is,
- Az egészséges testsúlyra való odafigyelés – Táplálkozzunk kiegyensúlyozottan! zöldségben és rostban gazdag étrendet alakítsunk ki, egyúttal radikálisan csökkentsük a telített zsírok, a hozzáadott cukrok és a feldolgozott élelmiszerek bevitelét.
- A dohányzás teljes elhagyása – nincs „egészséges mennyiség”, már napi egy szál is ártalmas. Stresszkezelés, relaxációs technikák elsajátítása – hiszen a krónikus feszültség önálló rizikófaktorként rontja az érrendszer állapotát.
Ne a szerencsére bízzuk!
Sokan gondolják úgy, hogy „ez családi örökség, nem lehet mit kezdeni”, holott a genetikai hajlam csak részben magyarázza a problémákat. A megelőzés lehetősége mindenki számára adott, függetlenül az örökletes tényezőktől.
A kulcs az egészségtudatos döntések meghozatala, az életmódunkra való odafigyelés és az időben elvégzett kardiológiai szűrővizsgálatok. Ezek segítségével megelőzhető a tragédiák nagy része.
