Valóban összeszorul a gyomrunk a stressztől?
„Egy falat sem megy le a torkomon”, „összeszorult a gyomrom”, „remeg az egész belsőm az idegességtől!” – aligha akad bárki, aki még sosem hallott vagy mondott hasonló mondatokat. Az életünket átjáró stressz bizony hat a táplálkozásunkra, az egész emésztésünkre. Nézzük, hogyan!
A stresszreakció az a mód, amellyel az emberi szervezet reagál a váratlan veszélyhelyzetekre: hormonlöket (adrenalin) hatására az izmok szinte ugrásra készen megfeszülnek, a belső szervekből a test azon részeibe áramlik több vér, amelyekre a villámgyors cselekvéshez, meneküléshez, veszélyelhárításhoz szükség van, így például az agyba és a végtagokba. Vészhelyzetben a stresszreakciónak köszönhetően a gyors helyzetfelismerés és cselekvés életmentő lehet. Igaz volt ez az ősidőkben a természet erőivel szemben és napjainkban, amikor a civilizáció okozta kihívásokkal kell megbirkóznunk. A stressz állandó jelenléte, a folyamatos készenléti állapot azonban negatív hatással lehet szervezetünkre.
A krónikus stressz felborítja a szervezet hormonális egyensúlyát, az immunrendszer gyengüléséhez vezethet, így több betegségnek is oka lehet, köztük autoimmun- és daganatos megbetegedéseknek. A bajt a fertőzésekkel szembeni ellenálló képesség csökkenése, enerváltság, kimerülés, a döntés- és koncentrálási készség gyengülése, teljesítményromlás, alvászavarok, függőségbe menekülés jelezheti.
Emésztőszervi betegségek a stressz nyomán
A stressz a szervezet minden részére hatással van, az emésztőrendszerre pedig különösen.
Még az alkalmi, csak egy-egy eseményhez (például vizsgához) kapcsolódó szorongás, stressz is gyakran okoz a tápcsatornához kapcsolódó, szomatikus tüneteket: émelygést, hányingert, hasmenést, székrekedést. Ha pedig ez a feszült lelkiállapot állandósul egyéb, komolyabb problémákat is előidézhet.
A folyamatos feszültségben élő úgy érzi, hogy kedve, étvágya, ideje sincs enni, ezért aztán rendszertelenül eszik, kihagy étkezéseket, két rohanás között kapkodja be a szendvicsét vagy az utcai, gyorséttermi ennivalót. Máskor, jellemzően este vagy szabadnapon viszont a nyugalmat kihasználva egyszerre nagy mennyiségű ételt is „megenged magának”. Ezek az étrendi hibák önmagukban is könnyen vezethetnek táplálkozási zavarokhoz, anyagcsere-betegségekhez az elhízástól a diabéteszig.
A krónikus emésztési zavar diszkomfortérzet, hasi fájdalom, rossz szájszag, savas szájíz, teltségérzet, puffadás, émelygés formájában jelenhet meg, de fáradékonyság, fejfájás, nyelési nehézség is kísérheti. A stressz ezen kívül szerepet játszik az irritábilis bél szindróma kialakulásában is, amelyre a puffadás, a görcsös hasi fájdalom, a hasmenés és a székrekedés jellemző. Az emésztést segítő, az immunrendszer működését támogató bélflóra egyensúlya felborulhat a tartós stressz hatására, ami szervezetünk ellenálló képességének gyengülésével járhat. Ezt gyakoribb megbetegedések, gyomorrontások, hasmenéses panaszok jelzik.
Amin tudunk változtatni
A tüneti kezelés, vagyis a puffadás elleni szerek, görcsoldók, hashajtók, hasfogók alkalmazása csak alkalmilag enyhít a bajokon. Ha orvosi vizsgálattal, más betegségek kizárásával egyértelműen kiderül, hogy az emésztési panaszokat a stresszes életvitel okozta, akkor ez ellen mielőbb tennünk kell, mielőtt nagyobb bajt, szervi betegséget nem okoz. Egyrészt tudatosan figyelhetünk arra, hogy a napi rutinunkon, étkezési szokásainkon minél kevésbé hagyjon nyomot a stressz. Legyen meg a napi ötszöri étkezés, egyenletes adagokban, nyugodt körülmények között, lehetőleg ülve elfogyasztva, időt hagyva az alapos rágásra is. Igyekezzünk figyelni az élelmiszerek minőségére is: a túl sok finomított lisztet, cukrot, zsiradékot, sót, adalékot tartalmazó gyorsételek, péksütemények helyett fogyasszunk minél több tápláló fehérjékben, vitaminokban, rostokban dús, friss ételt. Másrészt magával a stresszel is kezdenünk kell valamit: azonosítsuk, hogy mi az a munkahelyi vagy magánéleti tényező, ami a feszültséget okozza, hogy ha módunk van rá, változtatni tudjunk rajta. Többféle stresszkezelési technika segíthet, érdemes ezek közül legalább egy testhezállót elsajátítani, alkalmazni. Ez lehet tudatos pihenés, a munkahelyi feszültséget ellensúlyozó, örömszerző hobbitevékenység (játék, kertészkedés, tánc, beszélgetés, stb.) rendszeres mozgás, relaxáció, meditáció, agykontroll, jóga, és a legújabb, a „tudatos jelenlét gyakorlata”, a mindfullness is.
A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.
