Tényleg megmérgez a düh?

Dühbe gurulunk, epés megjegyzéseket teszünk, elsárgulunk az irigységtől, a méregtől elönt az epe, akár rosszmájúak is lehetünk… Ezek a kifejezések jelzik az ősi tapasztalatot, hogy a harag, a düh a testünkre, az egészségünkre is hat, a legkülönbözőbb tüneteket, akár betegségeket is generálhat. De van-e valóban összefüggés a negatív érzelmek és belső szerveink állapota között?

A düh, a harag negatív stresszhatásként, fenyegetettségként hat, és szinte minden szervünk működését befolyásolhatja, különösen, ha gyakori vagy tartóssá válik.

Azt, hogy a stresszhelyzetekben mi történik a szervezetünkben, Selye János kutatta először.  Feszültség, veszély, vészhelyzet, felfokozott izgalom, versenyhelyzet stb. esetén készenléti állapotba kerül a testünk: a vegetatív idegrendszer ilyenkor „mozgósít”, fokozódik az adrenalin és a többi stresszhormon termelődése, gyorsul a szívverés, emelkedik a vérnyomás, szaporább lesz a légzés, csökken a reakcióidő.

Ha ez a stresszhelyzet csak alkalmi, akkor különösebb következmények nélkül múlik el, viszont tartóssá válva az egészségre is káros lehet. A stressz által kiváltott testi reakciók (az emelkedett vérnyomás és pulzusszám, a gyors levegővétel, a magas adrenalinszint ugyanis állandósulva már nem egészségesek, hozzájárulhatnak többféle betegség kialakulásához. A negatív érzelmek által kiváltott stressz hatásait kutatva összefüggést találtak a tartós stressz és a szív-, érrendszeri betegségek, valamint az immunrendszer gyengülése miatti megbetegedések között is.

10 hatás, amit a stressz vált ki

Fokozza egyes hormonok termelését: Stressz hatására a hipotalamusz fokozza a mellékvesékben az ún. stresszhormonok, az adrenalin, a noradrenalin és a kortizol termelését, ami a maximális energiafelhasználást teszi lehetővé a szervezet számára veszély esetén.

Igénybe veszi az idegrendszert: A vegetatív idegrendszer készültségi állapota készíti fel a szervezetet egy esetleges vészhelyzetre, a küzdelemre vagy a menekülésre. A tartós stressz az idegrendszer túlműködését eredményezi.

Gyomorfájdalmat, emésztési gondokat okoz: A stressz ronthatja, lassíthatja az emésztőrendszer működését, székelési zavarokat (hasmenést vagy székrekedést) okozhat, és összefüggést találtak a stressz és a hasi fájdalmakat okozó irritábilis bél szindróma között is.

Refluxot, fekélyt is elősegíthet: Stresszes életmód mellett gyakoribb a reflux és a gyomorfekély is, már csak amiatt is, mivel a feszültséget sokan az ezeket elősegítő túlevéssel, alkoholfogyasztással és dohányzással próbálják oldani.

Az izomfeszülés fejfájáshoz vezet: Stressz hatására a fej, a nyak és a váll izmai megfeszülnek, ami tartósan tenziós fejfájáshoz és migrénhez vezet.

Nehezíti a nehéz napokat: A tartós stressz a menstruációs ciklus rendszertelenné válását, vérzési zavarokat, görcsös, fájdalmas menzeszt, a premenstruációs tünetek rosszabbodását válthatja ki.

Hálószobai gondokat okoz: A stressz csökkenti a nemi vágyat a férfiaknál és a nőknél egyaránt. A férfiak esetében hatással lehet a tesztoszteron termelődésére, így csökkenhet a hímivarsejtek száma és kialakulhatnak merevedési zavarok is.

Légzési problémákhoz vezethet: Stresszhatás alatt gyorsul a légzés, ami leginkább azoknak okoz gondot, akik krónikus légúti betegségekben, például asztmában vagy COPD-ben szenvednek.  

Szív- érrendszeri betegségek melegágya: A krónikus stressz miatt tartósan magas pulzus és a stresszhormonok magas szintje növeli a vérnyomást, szív és érrendszeri problémákhoz vezet.

Elősegíti a cukorbetegséget: A stressz hatására a máj több glükózt állít elő, hogy növelje a vészhelyzetben felhasználható energiát. Hosszabb távon a tartósan emelkedett vércukorszint a diabétesz kialakulását is elősegíti.

Az ezeréves kínai orvoslás szerint a düh megbetegíti a májat

A hagyományos kínai orvoslás is ismeri a negatív stressz hatását: eszerint a harag rossz hatással van a máj energiájára, azt mintegy megfordítja, felfelé áramoltatja, amely magas vérnyomást, szívpanaszokat eredményezhet. A feltörő düh is árt, fejfájást, szédülést okozhat, de a visszafojtott indulatok különösen megbetegíthetik a májat, ingerlékenységet, idegességet, további frusztrációt váltva ki, hosszabb távon pedig szív, gyomor, lép, hasnyálmirigy gondokat is előidézhet. A kínaiak szerint a szem „a máj kapuja”, vagyis a máj energetikai állapota, egészséges működése vagy zavara befolyásolja a látás minőségét, így a düh, a harag rontja a szemet is – nem véletlenül hangozhat el különösen nagy bosszúság alkalmával, hogy „nem látunk a dühtől”.

Mit tehetünk?

Tudatosan védekeznünk kell a negatív stressz ártalmai ellen. Fontos, hogy rendszeresen, minden napunkban legyen valami feszültségoldó mozgás, örömszerző tevékenység, például friss levegőn tett séta, úszás, kertészkedés, tánc, alkotó hobbi, baráti beszélgetés. Érdemes elsajátítani valamelyik stresszoldó technikát, például a jógát, a meditációt vagy az agykontrollt. A düh, az indulat, a harag kezelését, elengedését különösen fontos megtanulni: ne tegyük el másnapra, ne őrizgessük, hiszen ezzel csak magunknak ártunk.

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.