Jót tesz a testünknek, ha boldogok vagyunk

Mi kell a boldogsághoz? Erre a kérdésre ahányan vagyunk, annyifélét válaszolunk. Élettani, biokémiai szempontból azonban jóval egyszerűbb a felelet: az ún. boldogsághormonokra valamennyiünknek szükségünk van a kiegyensúlyozott, jó hangulathoz, a kellemes közérzethez. Mit érdemes tudni ezekről, elősegíthetjük-e valahogyan a termelődésüket?

Így hat a boldogsághormon a szervezetre  

A köznyelvben csak boldogsághormonként emlegetett endorfin gyűjtőneve azoknak a fehérjéknek, az ún. endogén opioid peptideknek, amelyek az agyalapi mirigyünkben és a hipotalamuszban termelődnek izgalmi állapot, különböző külső hatások nyomán. Ezek a drogokhoz hasonló érzést váltanak ki a szervezetünkben: fájdalmat csillapítanak és feldobott, kellemes érzést idéznek elő. Endorfinok szabadulnak fel izgalmi állapotban, stresszhelyzetben, orgazmus, fájdalomérzet, nevetés során, bizonyos ételek, fűszerek fogyasztásakor. Fájdalomcsillapító hatásuk annak köszönhető, hogy akár órákig akadályozzák az idegsejteket a fájdalomingerek továbbításában.

Serkent, feldob, fiatalít

Kipirult arc, csillogó szemek, friss, örömteli, feldobott, energikus állapot: ezt köszönhetjük az endorfinnak. A boldogsághormon az idegrendszer működését serkenti, az immunrendszert erősíti, a stresszt oldja, a stressztűrő képességet növeli, a fájdalmat (például a szülés során) csillapítja, egyfajta eufórikus boldogságérzetet nyújt, még az öregedést is lassítja. Ha ennek a hormonnak tartósan alacsony a szintje a szervezetünkben, az gyengeséget, fásultságot, lehangoltságot, depressziót okoz. Nézzük, mivel befolyásolhatjuk a szervezetünk endorfinszintjét!

7 tipp, amellyel elősegíthetjük a boldogsághormonok termelődését

Kiadós edzés: Futás és edzőtermi edzés során is átélhető, hogy átlépve egy küszöbértéket, amikor szinte már fáj a folytatás, akkor egyszer csak a felszabaduló endorfinok hatására könnyebbé válik minden lépés, minden mozdulat, és onnantól kezdve nem a fáradtságot, hanem a teljesítőképességet növeli a további edzés.

Gyengédség, szerelem, szex: A jó szex, a gyöngéd testi érintés, a csókolózás, a szeretkezés, az orgazmus egyaránt endorfint szabadít fel a szervezetben: frissítő, fiatalító hatású.

Gyermekvárás: Sok kismama élete legboldogabb időszakaként tartja számon a terhességét. Nem véletlenül: kutatások szerint a placentából béta-endorfin hormonok kerülnek át az anya vérébe is.

Napfény: Itt a jó idő, bárki ellenőrizheti, hogy a nap simogató sugarai is serkentik a boldogsághormonok termelését! Ahogy kisüt a nap, egyből vidámabbak, energikusabbak leszünk, jobban tűrjük a stresszt, a nehézségeket.

Mosoly, nevetés: Receptre kellene felírni! Egy jóízű nevetés után a fokozott endorfintermelődés minden hatását érzékeljük: arcunk kipirul, bőrünk átmelegszik, frissebbek, energikusabbak leszünk.

Meditáció, ellazítás: a relaxáló technikák is hatnak a hormonháztartásra, az endorfin termelődésére, oldottabbak, jobb kedvűek, kiegyensúlyozottabbak leszünk, könnyebben megbirkózunk a stresszel.

Ételek, fűszerek: Vannak olyan fűszerek, például a kapszaicint tartalmazó chili, erős paprika vagy a vanília, és – nagy örömünkre - a csokoládé, amelyek összetevőinek hatására az agyban az ún. béta-endorfin szabadul fel. A jó minőségű, magas kakaótartalmú csokoládé fogyasztása nemcsak boldogabbá tesz, hanem egészségesebbé is, flavonoidjai, antioxidánsai által.

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.