Mit tegyünk, ha elájul mellettünk valaki? 8 tanács
Zsúfolt járműveken, hosszas sorban állás közben, orvosi rendelők várótermeiben és még számtalan más élethelyzetben előfordulhat, hogy a közelünkben elájul valaki. Hogy a váratlan helyzetben se essünk pánikba, nézzük, melyek a legfontosabb tudnivalók az ájulással kapcsolatban, és hogyan segíthetünk a leghatékonyabban?
Ájulás, vagyis rövid ideig tartó eszméletvesztés bekövetkezhet minden olyan esetben, amikor átmeneti keringési zavar lép fel, az agy nem kap elég vért.
Minden második ember átélt már ilyen rosszullétet, legtöbbjük úgy, hogy a pillanatnyi körülmények (hőség, levegőtlenség, szoros ruházat, pszichés megrázkódtatás, stressz, félelem, fájdalom, éhség, folyadékhiány, kimerültség stb.) okozták ezt, de ettől az epizódtól eltekintve az érintett teljesen egészséges volt.
Előfordulhat azonban többfajta betegség is az ájulás hátterében: érrendszeri probléma, szívritmuszavar, vérnyomásgondok, a vércukorszint csökkenése, esetleg neurológiai betegség, például epilepsziás roham vagy stroke is.
A közönséges ájulás után a beteg hamar visszanyeri az eszméletét, ilyenkor nem feltétlenül kell orvost hívni. Ha azonban az eszméletlen állapot tovább tart egy-két percnél, akkor már nem ájulásról, hanem tartós eszméletvesztésről, kómáról beszélünk. Ennek ellátása az elsősegélynyújtótól még nagyobb körültekintést igényel, és mindenképpen mielőbbi orvosi segítségre van szükség.
Összeszedtük a legfontosabb tippeket, hogyan segíthetünk ájulás esetén!
1. Figyeljünk fel az előjelekre!
Legtöbbször az eszméletvesztést megelőzik annak közeledtére utaló jelek: az érintett elsápad, szédül, elsötétül a szeme előtt a világ, émelyeg, elgyengülve megtántorodik, stb. Ha látjuk, hogy valakit rosszullét környékez, ültessük vagy fektessük le, nehogy megsérüljön, ha bekövetkezik az összeesés. A közelgő ájulás nemegyszer el is kerülhető, ha a beteg leülve a térdei közé hajtja a fejét, hogy a fejébe áramoljon a vér. Itassunk vele egy pohár hűs vizet! Ha sápadt, verejtékezik, akkor lehet, hogy a vércukra esett le, ebben az esetben egy kis cukros víz vagy tea segíthet. Természetesen itatni csak teljesen magánál lévő beteget szabad!
2. Segítsük az agy vérellátását!
Az ájultat fektessük le, mert vízszintes testhelyzetben hamarabb helyreáll az agy vérellátása. Ezt segíti az is, ha a lábait felemeljük annyira, hogy a fej vonalánál egy kicsit magasabban legyen.
3. Ellenőrizzük a légzést!
Nézzük meg, lélegzik-e rendesen, szabadok-e a légutak! (Ha netán nem lélegzik, akkor már nem közönséges ájulásról van szó, ez esetben lélegeztetni kell, és közben azonnal mentőt hívni!)
4. Biztosítsunk minél több friss levegőt!
Segítsük hozzá több levegőhöz az ájultat a ruhája meglazításával, ablaknyitással, az esetleges körülötte bámészkodók eltávolításával.
5. Hűsítsük az arcot, serkentsük a keringését vizes zsebkendővel!
Hideg vizes zsebkendővel törüljük végig az ájult arcát, nyakát, ez is segít helyreállítani az agy normális vérellátását.
6. Nézzünk az órára!
Közönséges ájulás esetén az eszméletvesztés csak nagyon rövid ideig, olykor csupán másodpercekig tart. Ha viszont a beteg néhány perc után sem tér magához, azonnal mentőt kell hívni hozzá.
7. Pihenjen nyugodt, hűvös helyen!
Az ájulás az esetek többségében nem jár semmilyen következménnyel, de ennek ellenére nem árt az óvatosság: az érintett magához térve feküdjön, pihenjen még egy ideig hűvösebb, csendes helyen.
8. Beszéljen orvosával!
Nem szabad az ájulást bagatellizálni azokban az esetekben, ha többször előfordul, ha néhány percnél tovább tart, vagy ha más tünetek, például mellkasi fájdalom, görcsök, nehézlégzés stb. is kísérik. Ilyenkor mielőbbi kivizsgálásra van szükség, mivel több súlyos betegség is kezdődhet eszméletvesztéssel.
A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.
