Hogyan óvhatjuk jobban szemünk épségét?
Melyek a leggyakoribb szemészeti betegségek és mi mindent tehetünk ezek elkerüléséért? A Budai Egészségközpont szemész szakorvosával, dr. Moll Ágnessel a látásromláshoz vezető problémák prevenciójának lehetőségeiről beszélgettünk.
A felnőttek közül nagyon sokan szorulnak rá valamilyen látásjavító segédeszközre, így a dioptriahibák, a rövid- illetve a távollátás biztosan a leggyakoribb szemproblémák közé tartoznak. Szakorvosként mire figyelmeztetne ezzel kapcsolatban?
A legfontosabb, hogy mindenki csak olyan látásjavító segédeszközt, szemüveget, kontaktlencsét használjon, amelynek szükséges dioptriaértékeit szakember állapította meg részére,majd saját méretére, egyénre szabottan optikus készített el. Nagyon sokat árthat a szemnek a kölcsönkért vagy készen vásárolt olvasószemüveg, még akkor is, ha annak dioptriaértéke megfelelő, hiszen számítanak a szem egyéb paraméterei is. Népszerűek a kontaktlencsék is, de ezek használatakor nagyon fontos az alkalmazásukra vonatkozó higiéniai és viselési előírások betartása, mert a nem megfelelően, túl hosszan használt, például éjjel is fenntartott lencsék, vagy nem kellő higiéniával kezelt, tisztított lencsék komoly szemszárazságot, sérülést, kötőhártya-gyulladást, súlyos szaruhártya-gyulladást is okozhatnak. A látásjavító segédeszközök a leggondosabb ápolás mellett is bizonyos időközönként cserére szorulnak. A szem fénytörő képessége is változhat időközben, amit sokszor észre sem veszünk, így annak is érdemes rendszeresen, legalább 1-2 évente szemészeti kontrollt kérni, aki panaszmentesnek érzi magát. Jó tudni azt is, hogy a látásromláshoz vezető szembetegségek legtöbbje lassú folyamat, sokáig tünetmentesek maradhatnak. A korai szakaszban még csak műszeres vizsgálattal állapíthatjuk meg a bajt, pedig minél előbb diagnosztizálunk, annál eredményesebben kezelhetünk. Az évenkénti szemészeti vizsgálatot a fentiek mellett azért is ajánljuk, mivel a szakvizsgálat kapcsán nemcsak látásproblémák derülhetnek ki, hanem egyéb szervi elváltozásokra, belgyógyászati, ideggyógyászati, érrendszeri betegségekre is fény derülhet.
Melyek azok a panaszok, amelyekre fel kell figyelni, amelyek esetén mielőbbi szemészeti vizsgálatra van szükség?
Magától értetődően az érzékelhető látásromlás, a szemet érintő gyulladások esetén mielőbbi szemészeti vizsgálatra van szükség. Bizonyos esetekben a vizsgálat sürgős: a szemet ért sérülések, a szembe került idegen test miatt azonnali ellátás szükséges. Azonnali ellátást igényel a valamelyik szemen hirtelen kialakult látásvesztés. Minél előbb szakorvoshoz kell fordulni, ha valamelyik szem előtt homályos foltok, pókhálószerű árnyak vagy fényvillanások jelennek meg, mert ezek a tünetek súlyos problémát, a retina sérülését, szakadását is jelezhetik.
Sokan gondolják úgy, hogy az időskori látásromlás az évek számának emelkedésével együtt elkerülhetetlenül bekövetkezik. Milyen elváltozások okozzák ezt leggyakrabban, és valóban semmit nem tehetünk ellenük?
Több, az időskorban látásromlást okozó szembetegség megelőzhető, illetve kezelhető. Az időben felfedezett zöldhályog (glaukoma) okozta súlyos látásromlás megfelelő kezelés mellett elkerülhető. Panaszt azonban nagyon hosszú ideig nem okoz, ezért a bármilyen okból végzett szemészeti vizsgálat kapcsán a szakorvos az erre vonatkozó szűrővizsgálatot 40 év felett minden esetben elvégzi, fiatalabbaknál is amennyiben indokolt. Az időskori súlyos látásromlás leggyakoribb oka, az ötven évesnél idősebbek mintegy hatodát érintő makula-degeneráció, amely a szem ideghártyáján lévő, a nagy felbontású éleslátásért és a színlátásért felelős ú.n. sárgafolt elfajulása, sorvadása. A látásélesség kezdetben alig, később fokozatosan csökken, a központi látás romlik, olvasási nehézség alakul ki. Súlyosabb esetben a látott kép torzul, az egyenes vonalak íveltnek látszanak, a színek élénksége tompul, a látás tovább romlik. Ezt az elváltozást megelőzni könnyebb, mint kezelni, mivel a betegség nem gyógyítható. Jó tudni, hogy az örökletes hajlam és a magasabb életkor mellett kialakulását elősegíti a dohányzás (dohányosok körében a betegség jóval gyakoribb!), a kóros elhízás, magas vérnyomás, diabétesz, a túlzott napozás, UV-ártalom, az egyoldalú, vitaminhiányos táplálkozás.
Másik, meglehetősen gyakori – szerencsére jól kezelhető – szembetegség a szürkehályog, amelynek kialakulásához szintén hozzájárulnak a fenti körülmények. A kockázati tényezők kerülésével, a diabétesz, magas vérnyomás karbantartásával sokat tehetünk az időskori látásromlás megakadályozásáért is.
Hogyan foglalná össze azokat az általános életviteli tényezőket, amelyekkel szemünk egészségét bármelyik életkorban a lehető legjobban óvhatjuk?
A szem sérülékeny műszer, óvni kell a fizikai, mechanikus sérülésektől, fertőzésektől, vegyi anyagok hatásától is, például veszélyes tevékenységek során védőszemüveg viselésével. Tartós monitor használat, a mesterséges fény, a légkondicionált helyiségek levegője, a szmog, a koncentrált, pislogás nélküli figyelem, sőt, egyes gyógyszerek mellékhatása is kiválthatja a szemek kiszáradását, ami védtelenebbé teszi a szemünket. Számítógépen végzett tartós munka közben fontos betartani a pihenő időket, ügyelni kell a képernyő optimális elhelyezésére (ne magasra!), panaszok esetén műkönny használatára is szükség lehet. Kerüljük a dohányzást!
Védeni kell a szemet az UV-sugárzástól és a túl erős fénytől: a túlzott napozás, a védőeszköz nélküli napba nézés, a szoláriumozás, a hegesztés, az erős fényű lámpa, a vízről, hóról, jégről visszaverődő fény, a lézer mutatópálca óvatlan használata árthat a szemnek, elősegítheti több betegség, így a kötőhártya-, szaruhártya-gyulladás, a szürkehályog és a makula-degeneráció kialakulását is.
Az sem mindegy, hogyan táplálkozunk, legjobban az A-, C-, E-vitaminokat, antioxidánsokat, luteint, nyomelemeket tartalmazó étrenddel segíthetjük szemünk egészségét! Nem lehet eléggé hangsúlyozni a dohányzás káros hatását! Rendszeresen keressük fel a háziorvost és a szemészeti szakrendelést!
