Szeretetnyelvek a munkahelyen? Igen!

A szeretet, a megbecsülés és elismerés megfelelő kifejezése nemcsak a párok között fontos, hanem minden emberi kapcsolatban, így a munkatársak között is. A Chapman-féle szeretetnyelvek ismerete a munkahelyi kommunikációt és a közös munkát is hatékonyabbá teheti.

Egy amerikai pszichológus, Gary Chapman nevéhez fűződik a „szeretetnyelv” fogalma. Ő jött rá arra, hogy az érzelmek, a szeretet, a megbecsülés és az elismerés kifejezése a kapcsolat harmóniája, boldogsága szempontjából akkor a leghatékonyabb, ha alkalmazkodunk a társunk saját szeretetnyelvéhez, vagyis olyan gesztusokkal tesszük, amire a társunk a legfogékonyabb, amit a leginkább igényel. Öt alapvető szeretetnyelvet különített el:  elismerő szavak, minőségi idő, ajándékozás, szívességek, és a testi érintés, aszerint, hogy mi a legfontosabb az egyén számára, milyen viselkedés, gesztusok, egyéb nonverbális eszközök közvetítik számára leginkább a figyelmességet és a törődést. Chapman elsősorban házaspárokra gondolva alkotta meg a szeretetnyelvek rendszerét, de hamar kiderült, hogy hasonló „nyelvek”, kommunikációs csatornák elkülöníthetők más típusú emberi kapcsolatokra értelmezve is. Így munkahelyeken sem mindegy, hogy a munkatársakhoz eljut-e a főnökük vagy a kollégájuk figyelmessége, elismerése, vagy csődöt mond a kommunikáció, mert „nincsenek ugyanazon a hullámhosszon”.

A legfontosabb munkahelyi szeretetnyelv: az elismerés

Bár az öt elsődleges szeretetnyelv mindegyike fontos és hatékony lehet az emberi kapcsolatokban, a munkahelyen értelemszerűen az elismerő szavaknak van a legnagyobb jelentősége. A többi használata jóval korlátozottabb: a minőségi (vagyis a másikra való odafigyeléssel, tartalmasan eltöltött) időnek a csapatépítő tréningeken vagy akár a kávészünetekben rögtönzött beszélgetések során lehet szerepe. Az apró szívességek is hozzájárulhatnak a jó munkahelyi légkörhöz, de természetesen ezeknek minden esetben viszonzottnak, kölcsönöseknek kell lenniük. Az ajándékozásnak még korlátozottabb a helye, nem is egyértelmű a népszerűsége a munkatársak között, akkor is legfeljebb a nevezetes alkalmakhoz, a születésnapokhoz vagy karácsonyhoz kapcsolódhat. Még kevésbé van létjogosultsága a munkahelyen a testi érintésnek – különösen a lekezelő vállveregetésnek és a bizalmaskodásnak -, de alkalomadtán egy-egy siker fölötti szívélyes kézfogás erősítheti a jól végzett munka közös örömét. 

A szakmai elismerés, a visszajelzés

A jó főnök-beosztott kapcsolat egyik legfontosabb eleme a rendszeres, jól alkalmazott, konstruktív értékelés. Előfordul, hogy a munkavállaló tisztességes bért kap, mégsem érzi jól magát a munkahelyén, mert minden igyekezete ellenére sem kapja meg a neki járó, megfelelő, pozitív visszajelzést, dicséretet, szakmai elismerést. Ez utóbbinak személyre szabottnak kell lennie, konkrét eredményekre is utalva, mert ez jelzi a dolgozónak, hogy a főnöke tisztában van az ő feladataival, munkájával, nehézségeivel és eredményeivel. Gary Chapman és társszerzője, Paul White kidolgozta a motiváló elismerés modelljét, amely hatékonyan javíthatja a munkatársi kapcsolatokat, és erősítheti a szakmai motiváltságot, az elhivatottság érzését. A megerősítés, az elismerés és a bátorítás javítja a munkahelyi légkört, és jelentősen emeli a cégek, szervezetek hatékonyságát is.

Ön is szomjazik az elismerésre?

Azok számára, akiknek a magánéletben is az elismerés a szeretetnyelvük, mindennél fontosabb, hogy a munkahelyükön is kapjanak pozitív visszajelzéseket. Természetesen ez ne általános, üres hízelgés legyen, hanem a valódi eredmények, sikerek észrevétele, és az azokhoz hozzásegítő tulajdonságok, hozzáállás, igyekezet elismerése. Ha pedig még nem születtek meg ezek a sikerek, akkor sem érdemes spórolni a kedves, bátorító, önbizalmat erősítő, konstruktív szavakkal. Az elismerésre szomjazók fokozottan érzékenyek a kudarcra, így igyekezni kell továbbsegíteni őket egy-egy esetleges sikertelen mozzanaton, amit szintén a támogató, pozitív megerősítéssel, a képességeikbe vetett bizalom kifejezésével lehet a legjobban elősegíteni.

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.