Ezért fontos foglalkozni a munkahelyi stresszel

Nincs olyan munkahely, ahol hosszabb-rövidebb időre ne kellene a munkavállalóknak stresszhelyzetekkel megbirkózniuk. Ennek alapvetően jó hatása van, hiszen a stressz aktivizál minket, ugyanakkor a túl sok és túl hosszan fennálló stressz már károsnak tekinthető. Így kifejezetten fontos, hogy hogyan kezeljük a stresszt. Ha nem megfelelő módon küzdünk meg a stresszes helyzetekkel, az komoly fizikai és lelki problémák kialakulását segítheti. Miért ártalmas a túl nagymértékű stressz? Mit tehetünk, ha huzamosabb ideig szembe kell néznünk vele?

Mi a stressz?

A stressz a szervezetünk olyan fiziológiai és viselkedéses állapota, amely során a szervezet aktivizálja tartalékait annak érdekében, hogy minél aktívabban tudjon megküzdeni egy helyzettel. Akkor beszélünk stresszről, amikor olyan eseménnyel vagy eseményekkel kerülünk szembe, amelyeket veszélyesnek észlelünk. Ez lehet konkrét fizikai veszély, például amikor átkelünk a zebrán, és nem fékez egy érkező autó, de lehet egész másféle probléma is. Mindig fontos az adott helyzettel kapcsolatos kognitív kiértékelés is, így olyan helyzetek is stressz kialakulásához vezethetnek, amit valamilyen pszichológiai okból élünk meg fenyegetőnek. Ilyen lehet például a státuszunkat, a munkahelyi előmenetelünket veszélyeztető helyzet is. Ha egy komolyabb szakmai kihívással kell például szembenéznünk a munkában, az éppen olyan stresszt okozhat, mint a fizikai veszély.

Amikor stresszt élünk át, akkor valójában szervezetünk azonnal felkészül arra, hogy elmeneküljünk, vagy megküzdjünk a veszély forrásával. Az izmok megfeszülnek, szívünk gyorsabban ver, a lélegzés felgyorsul. Őseinknek ez segített túlélni, de a modern ember életének kihívásai kapcsán csak ritkán lehet megoldás a konkrét fizikai aktivitás. Mi természetesen nem rohanhatunk ki egy fontos meetingről, még akkor sem, ha a testünk erre készít fel. Amikor a stresszes helyzet véget ér, a testünk jó esetben elernyed, megpihen, újra egyensúlyba kerül. Problémát az jelent, amikor a stressz a stresszor hiányában is fennmarad. Ez könnyen vezethet krónikus stressz kialakulásához.

De mi van akkor, ha a stresszhelyzet hosszú távon fennáll, ha a stressz valamiért állandósul? 

Sajnos a stressz nem csak alkalmanként jelenhet meg az életünkben. Mindenki kerülhet olyan élethelyzetbe, amikor hosszabb időn át kell elviselnie. Ezzel viszont az a probléma, hogy az állandósult stressz súlyos fizikai és lelki problémákhoz vezethet. Ez sokféleképpen jöhet létre. Ilyen helyzet például, ha nem teszünk ellene semmit, nem próbálunk ki új megküzdési stratégiákat, rágódunk a problémákon, nem tudjuk magunkat megfelelően kipihenni, illetve nem tudjuk megoldani konfliktusainkat.  

A hosszabb időn át fennálló stressz ingerlékenységhez, türelmetlenséghez, agresszivitáshoz, szorongáshoz és alvászavarokhoz is vezethet. A krónikus stressz következménye lehet szélsőséges esetben a kiégés is. Ilyenkor a következmények már a munkavégzés hatékonyságát is nagyban csökkentik. A munkában okozhat akár döntéshozatali nehézségeket, szórakozottságot és feledékenységet, irracionális félelmeket és teljesítménycsökkenést is. Ami a fizikai tüneteket illeti, megjelenhetnek gyomorproblémák, migrén, fokozott vagy éppen ellenkezőleg, csökkent étvágy, libidócsökkenés. Mindezek később depresszióhoz, az arra hajlamosaknál pedig bizonyos szenvedélybetegségekhez (alkohol, droghasználat, dohányzás stb.) vezethetnek. 

Egy kutatás még ennél is súlyosabb következményeket tárt fel: a Stockholmi Egyetem stresszkutató intézete a kilencvenes évektől hosszú időn át követte közel háromezer férfi életútját. Arra az eredményre jutottak, hogy azok, akik nem foglalkoztak a munkahelyi feszültségükkel, kitértek a konfliktusok elől és inkább magukban intézték el azokat, kétszer olyan eséllyel kaptak szívrohamot, mint azok, akik hangot adtak az indulataiknak.

Hogyan kezelhetjük a hosszútávú stresszt?

Természetesen nincs mindig mód arra, hogy azonnal kiadjuk az érzéseinket, indulatainkat. De a stressz kezelésének rengeteg más módja is van. Fontos, hogy több módszert is próbáljon alkalmazni, mert akkor találhatja meg a számára leghatékonyabb megoldást. Fordítson figyelmet a pihenésre is, találja meg a számára kedves tevékenységeket, amik igazán feltöltik. Javítsa alvásának minőségét, sportoljon rendszeresen, tartson rövid szüneteket munka közben, illetve fejlessze kommunikációját asszertív irányba, ami agressziómentes önérvényesítést jelent. Nem mindig könnyű ugyanakkor tartósan változtatni, így nagyon sokat segíthet a szakemberrel, pszichológussal, vagy coach-csal való konzultáció. Ennek tárgya lehet sok minden, így például az érzelmek feldolgozása, a hatékonyabb problémamegoldás, vagy olyan konkrét relaxációs technikák elsajátítása, amik segítségével könnyebben állíthatja vissza szervezetének egyensúlyát. Fontos lehet a táplálkozására is odafigyelni. Így bizonyos vitaminok, ásványi anyagok szedése, például a magnézium, vagy a B-vitamin, egyaránt hasznos lehet. Emellett fontos a munka és a magánélet minél élesebb szétválasztása, és a munkahelyi stressz otthonokból való kizárása. Miután hazaértünk, próbáljunk meg csak a családoddal és magunkkal foglalkozni.