Kattintás-betegség, az irodai munkát végzők réme

Az irodai dolgozók munkaidejük legnagyobb részében számítógép mellett dolgoznak, gyakorlatilag egész nap a billentyűzetet nyomkodják vagy a számítógépes egéren tartják a kezüket, szinte ugyanabban a kényszertartásos pozícióban. Nem is csoda, hogy különösen sokszor jelentkeznek náluk a „kattintás-betegség”, vagyis az alagút szindróma tünetei. Mi ez, és mit tehetnek ellene?

Az egyre gyakoribb Carpális kéztő-alagút szindróma azért kaphatta a „kattintás-betegség” megjelölést, mert manapság leginkább a számítógéppel dolgozókat sújtja. Azoknál jelentkezik ugyanis, akiknek kezét tevékenységük során (legyen az a munkájuk vagy hobbijuk) túl nagy egyoldalú, tartós terhelés éri: túl sokszor végzik ugyanazt a mozdulatot (például a billentyűzeten „zongorázva”), vagy túl sokáig tartják például az egér felett ugyanabban a pózban a kezüket. A nők körében gyakoribb, mint férfiaknál, és nemcsak amiatt, mert az irodai munka elnőiesedett, hanem azért is, mert az inak megduzzadását a terhesség illetve a klimax során bekövetkező hormonális változások is elősegíthetik.

Jelek, tünetek

Alagút szindróma más testrészen található inakkal is kialakulhat, de a leggyakrabban a kéztőt, a csuklót érinti. Az elváltozás lényege, hogy a kéztőcsontok és a fölöttük futó ínszalag által határolt csatornában lévő idegek a túlterhelés vagy más ok miatt megduzzadt inak nyomása alá kerülnek. Emiatt a kézfejben zsibbadás és fájdalom jelentkezik, és az ideg nyomódása miatt az általa szállított információk is akadályba ütköznek: az érintett azt érzi, hogy karja erőtlen és az ujjai nem akarnak engedelmeskedni.  A kattintás-betegséget, vagyis az alagút-szindrómát jelezheti a karban, kézfejben érzett átmeneti, majd állandósuló zsibbadás, fájdalom, gyengeség, a csukló nyomásérzékenysége, a fogóerő gyengülése.

Mit tehet a munkaadó a kattintás-betegség megelőzésére?

Az irodai munkahelyet az ergonómia szabályai szerint kell kialakítani: a monitor és az asztallap magasságát, a billentyűzet és az egér helyét úgy kell beállítani, hogy az alkar alá legyen támasztva, ne kelljen szögbe hajlítva, felemelve tartani. A számítógép előtt dolgozóknak szükségük van óránként pár perces szünetre, hogy felállhassanak a gép elől, kicsit kinyújthassák, kilazíthassák elmerevedett kezüket-lábukat.

Érdemes – ha kicsit drágább is – a csukló pihentetésére alkalmas egérpadot biztosítani a számukra.

Mit tehet a munkavállaló?

A kezét lazán helyezze a billentyűzetre, ne fejtsen ki túl nagy erőt a billentyűk lenyomásához. Helyezze az egeret a billentyűzethez közel, hogy ne kelljen a vállát mozdítani. A csuklóját egyenesen tartsa az egér mozgatásakor! Pihentesse, tornáztassa a kezét bizonyos időközönként, rázogassa le, mozgassa át! Egyszerű ujjgyakorlatok is jót tehetnek: ujjait egyenként mozgassa oldalra és vissza úgy, hogy a középső ujj mozdulatlan maradjon. Alkosson ujjaival a hüvelykujjal összeérintve karikaformát. Jót tehet egy szivacslabdácska vagy egy akár egy nagyobb radír összenyomkodása, kiengedése, vele a tenyér végigmasszírozása. Egy-két vadgesztenye vagy hasonló nagyságú játékgolyók görgetése is remekül átmozgatja a kéz, az ujjak, a tenyér izmait, élénkíti a keringését, és frissítő hatást gyakorol a kéz reflexpontjaira is. Ha az alagút-szindróma tüneteit érzi magán, ne hanyagolja el, hanem forduljon szakemberhez! A fájdalom eseti csillapítása nem elég, a problémát kezelni kell a fizikoterápia eszközeivel, vagy szükség esetén műtéti úton.

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.