Gyomorgörcs a munkahelyen – ismerős?

Szinte félve, ideges gyomorral megy be a munkahelyére, mert úgy érzi, hogy ott folyamatosan bántásnak, macerálásnak, egzecíroztatásnak van kitéve? Lehet, hogy Ön is munkahelyi zaklatás áldozata!

Mi az a mobbing?

„A mobbing, vagy magyarul munkahelyi pszichoterror olyan konfliktus sorozatot jelent, mely folyamatban egyes munkatársakat gyakori támadások, bírálatok, piszkálódás ér kollégái, és/vagy vezetői részéről. Pszichoterrorról szoros értelemben akkor beszélünk, ha a támadásnak kitett személy legalább féléven keresztül és hetente minimum egyszer kénytelen elszenvedni kollégái, illetve főnökei felé irányuló bántó magatartását” (forrás: www.lelkititkaink.hu).

Hogy milyen elterjedt jelenségről van szó, legjobban az bizonyítja, milyen sok rokonértelmű kifejezés van a köznyelvben rá: piszkálás, bántás, egzecíroztatás, csicskáztatás, macerálás, terrorizálás, zsarnokoskodás, erőszakoskodás, kegyetlenkedés, megalázás, gyötrés, zaklatás, szekálás, szívatás, szadizás, kötekedés stb. A megfélemlítés érzelmi-, verbális- és fizikai formában történhet. Mivel az áldozat többnyire a megfélemlítő beosztottja, vagy a hierarchiában alatta áll, ez egyben a hatalommal való visszaélést is jelent, így még nehezebb védekezni ellene. Ennek körébe tartozik a végzett munka lebecsülése, a csúfolódás, a sértegetés, a csoportból vagy a közös munkából való kirekesztés, elszigetelés, rágalmazás, rosszindulatú pletyka terjesztése, a célszemély nevetségessé tétele, kínos helyzetbe hozása.

Ijesztően gyakori a munkahelyi megfélemlítés

Egy felmérés szerint az Európában dolgozó munkavállalók kilenc százaléka, mintegy 12 millió személy számolt be arról, hogy zaklatás áldozata volt az adott évben. Jellemzően ott fordul elő a leggyakrabban, ahol a munkahelyi vezetők magas követelményeket támasztanak, de kevés önállóságot biztosítanak a munkatársaknak, és ahol a szervezeti kultúra eltűri, nem tekinti problémának az erőszakoskodó magatartást. Elősegíti a megfélemlítés lehetőségét, ha a foglalkoztatás bizonytalan, ha a főnökök és a beosztottak, illetve a munkatársak között gyenge a kapcsolat, ha a személyzeti politika hiányosságokat mutat, és akkor is, ha diszkrimináció, toleranciahiány, személyes problémák rontják a munkahelyi légkört.

A zaklató személyisége

A zaklatók autoriter egyéniségűek, uralkodó hajlamúak, dominanciára törekednek, nem tudnak uralkodni indulataikon, arrogánsak, olykor nárcisztikusak, nem ritkán előítéletes gondolkodásúak, irigységre hajlamosak, nemegyszer valami sérelmet őriznek magukban. A bennük lévő szorongás, depresszió, önértékelési zavar, kisebbrendűség érzés kompenzálása is állhat a megfélemlítő viselkedés mögött. Pszichológiai kutatások szerint gyakori az is, hogy a zaklató személyek korábban, például gyermekkorukban maguk is célpontjai voltak a megfélemlítésnek.

Az áldozatra is szükség van a munkahelyi  zaklatáshoz

A mobbing jelenségéhez a zaklató magatartásán, agresszióján kívül legalább annyira hozzátartozik az áldozat viselkedése, a mobbingra adott reakciója is, amellyel mintegy elfogadja a szerepet, a vereséget, az alávetett helyzetet. A folyamatot legkönnyebb rögtön az elején megállítani úgy, hogy a célpontnak kiszemelt személy kellő önbizalommal bír, és képes visszautasítani a helyzetet, világossá téve, hogy hatástalan a megfélemlítésére tett kísérlet. Ha a kezdeti esetekben nem sikerül megszakítani, akkor a megfélemlítés ördögi köre elindul, akár évekig is mérgezheti a munkahelyi emberi kapcsolatokat, és az áldozatnak súlyos károkat okozhat.

Milyen következményei lehetnek a munkahelyi zaklatásnak?

Az áldozat számára súlyos következményekkel járhat a zaklatás, hatására testi-, lelki-, pszichoszomatikus-, és egészségügyi gondok egyaránt kialakulhatnak, ilyen például a stressz, a depresszió, az önértékelési zavarok, a fóbiák, az alvászavarok, az emésztési és izomrendszeri problémák, továbbá a betegségekre való fogékonyság is. Szociális, egzisztenciális bajok okozója is lehet a mobbing, ilyen például az elszigetelődés, a családi- és pénzügyi problémák, és a munkából való távollét vagy elbocsátás. A munkáltató cég, a szervezet egésze is megsínyli, ha a megfélemlítés miatt a munkatársak között gyakoribb lesz a távollét, nő a fluktuáció, csökken a cég iránti lojalitás, ami a hatékonyság és a termelékenység csökkenését vonja maga után.

Mit tehetünk a munkahelyi zaklatás ellen?

A munkáltatóknak fel kell ismerni a zaklatásra utaló helyzeteket, és tenniük kell ellene, még mielőtt konkrét panaszokra sor kerül. Ennek érdekében pszichoszociális beavatkozásra van szükség, javítani kell a munkahelyi légkört, ahol lehet, nagyobb teret engedni a munkavállalók önálló kezdeményezéseinek, döntéseinek, fejleszteni a vezetési stílust, javítani a főnökök és beosztottjaik, illetve a munkatársak közötti kapcsolatokat, oldani a munka gépies, monoton jellegét, kerülni a szorongást kiváltó helyzeteket, minél jobban tisztázni a feladatok és hatáskörük felosztását. Fontos kialakítani és ismertetni minden munkatárssal a cég szervezeti irányelveit, értékrendjét, minőségbiztosítási elveit, javítani a cégen belüli kommunikáción és konfliktuskezelésen.